A váltóáram (AC) messze nem tökéletes tápforrás. Az AC technológia több, mint egy évszázada létezik de nem arra tervezték, hogy megfeleljen napjaink nagyfelbontású audio-video komponenseinek. Az AC zaj már az áramszolgáltatótól indulva jelen van a hálózaton, majd mértéke még tovább növekszik a rádiófrekvenciás zajok miatt, melyek hozzáadódnak (mivel az AC tápkábel felszedi őket) és mindez a komponensek tápegységeihez valamint földelt áramköreihez csatolódik. Ez torzítást és alacsony szintű jelveszteségeket okoz az "elfedési hatásnak" nevezett jelenség képében. Ezen túlmenően a végerősítőknek hatalmas tranziens áramtartalékokra lehet szüksége annak érdekében, hogy tápegységük képes legyen reagálni a dinamikus zenei részletekre majd ezt követően stabilizálódni tudjon. A legtöbb elektromos tápkábel és kondicionáló-regenerátor bár egy bizonyos pontig segítséget nyújt, de egyszerűen nem felel meg ennek a kihívásnak.
A végerősítők bármely váltóáramú áramforrás számára igazi kihívást jelentenek, mivel a tranziens áramigény - jóllehet csak rövid időre - az átlagos RMS áramfelvétel többszöröse is lehet. Emellett a végerősítők abból a szempontból is egyediek minden más komponenshez képest, hogy az áramfelvételük nem állandó, hanem dinamikus, illetve a hangerő és az audio jel tartalmának függvényében változik. Noha sok tápkábel rendelkezhet alacsony DC ellenállással annak érdekében, hogy valamennyire megfeleljen ennek a követelménynek, a tápkábel karakterisztikus impedanciája azért is felel, hogy a kábel kompromisszum mentes minőséget nyújtson. Sok prémium kategóriájú tápkábel lefojtja, szűkíti vagy kompresszálja a hang folyamot, mivel karakterisztikus impedanciájuk korlátozza a tranziens áramot.